Alig jelent meg a Hivatalos Közlönyben az emberre veszélyes nagytestű ragadozók kilövéséről szóló miniszteri rendelet, Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök és a székelyföldi vadásztársulatok máris a módosítását javasolják. A vadgazdálkodás visszavezetésében látják a megoldást, mert szerintük a 140 medve és 97 farkas kilövése csak csepp lesz a tengerben.

Amint arról korábban beszámoltunk, a vadásztársulatok tagjai kíváncsian várták a rendelet megjelenését, hiszen a jogszabály addig ismert változata sokak nemtetszését váltotta ki. A fölösleges bekezdések és a kilövési procedúrát megnehezítő szabályok 95 százaléka kikerült a végső szövegből – állítják.

Figyelembe vették a vadászok javaslatait is

„Úgy történt, ahogy előre vártuk: 140 medvét és 97 farkast hagytak jóvá, ez nem kielégítő, ezt eddig is tudtuk. A vadászati módszerre vonatkozó részek sem úgy szerepelnek a szövegben, ahogy szerettük volna. Mi azt kértük, hogy minden vadászati módszert, tehát hajtást, lest és cserkelést is lehessen alkalmazni” – fejtette ki a Maszolnak Benke József, a Zetelaka és Társai Vadász és Horgász Társulat igazgatója utalva arra, hogy a szövegben csak a lesből lövést, valamint az állat elfogását hagyták jóvá, tehát hajtani és cserkészni nem szabad őket.  

Benke József szerint azonban kifejezetten pozitív döntés, hogy belefoglalták személyes javaslatát, miszerint a vad elfogását és kilövését a technikai személyzet jelenlétéhez kötik ezentúl, az eredeti szöveg alapján ugyanis csak ők hajthatták volna végre a beavatkozást.

 A július 5-én megismert szövegben volt továbbá egy olyan bekezdés is, amely tiltotta a kilőtt állat bőrének az értékesítését. A most elfogadott jogszabály erre végül nem tér ki, tehát nem is tiltja, így a bőrök értékesítésére is lehetőségük lesz a vadászoknak. „A zöldek erre biztosan rá fognak ugrani, pedig ezzel nem akarunk reklámot magunknak, mert nem is ez a lényeg” – jegyezte meg a vadásztársulat igazgatója.  

Az, hogy melyik megyében végül hány egyed kilövésére lesz lehetőség, a vadásztársulatokon múlik. Nekik kell ugyanis igényelni a kilövési engedélyt, ezt dokumentumokkal kell alátámasztaniuk, amelyeket az illetékes szervek bocsátanak ki. Benke József szerint ellentmondásos helyzetet idézhet ez elő, mert a vadásztársulatok között versengés indulhat.

Módosítást fognak kérni

Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke is pozitívan reagált a rendeletre, amellyel szerinte „csupán” másfél évet késtek, ezen idő alatt sok kár és trauma megelőzhető lett volna.

 „A rendeletet elolvasva, azt tudjuk mondani, hogy elfogadható, ellenben van két pontja, amelyek sebezhetővé teszik. Az egyik az, hogy megyei szintre delegálták a kárfelvevő, vagyis ténymegállapító bizottság ügyét. Ha jók az információink, Hargita megyében csak két ilyen szakértő van, tehát szakemberek átcsoportosítására van szükség. A másik probléma, hogy a 140 egyedbe beleszámolódik az átszállítások ügye is. Nemzetközi szinten elfogadott, hogy a veszélyes fajok áttelepítése nem megoldás, hisz amely veszélyes faj valahol kárt okoz, akárhova viszik, továbbra is kárt fog okozni” – fejtette ki Borboly.  

A megyei tanács elnöke felszólította a vadásztársaságokat, minél előbb nyújtsák be az igényléseket. Hozzátette: a rendelet csak egy csepp a tengerben, szükség van arra, hogy más európai országokhoz hasonlóan a vadgazdálkodás újrainduljon.

A vadásztársulatok részéről Benke József, de Borboly Csaba is kijelentette, hogy a rendelet módosítását fogják javasolni. A vadászok hamarosan egy levelet juttatnak el a minisztériumba, amelyben megfogalmazzák a vadgazdálkodás visszavezetésére vonatkozó javaslataikat, míg Borboly az uniós országokban bevett eljárások Romániában történő bevezetését javasolja majd.

Elküldték a petíciót a nép ügyvédjéhez

Kedden elküldték a nép ügyvédjéhez 3724 aláírással mellékelve az a petíciót, amelyben a Hargita megyeiek arra hívják fel a figyelmet, hogy a medvetámadások miatt nem szavatolt az emberek élethez és testi épségéhez való joga a régióban. A petíciót szeptember 15-ig még alá lehet írni.

Borboly Csaba szerint azért döntöttek úgy, hogy már most elküldik az összeállított dokumentációt, hogy a nép ügyvédje időben értesüljön a súlyos helyzetről, és mihamarabbi választ kapjanak. A megyeelnök elmondta, azért fordultak a nép ügyvédjéhez, hogy érvényt szerezzenek az emberek jogainak, és megfelelő jogszabály-módosításra ösztönözzék a kormányt annak érdekében, hogy a lakosság biztonságban érezhesse magát. Jelenleg ugyanis, ha egy embert medvetámadás ér, semmilyen kárpótlásban nem részesül az áldozat.